A klasszikus hifis tündérmese története:.

Nyaraláskor, ha már menni kell, kiszakadva a zene és a hifi örökké csábító érájából, az igazi menthetetlen rajongó, azaz én, egyből azon kapom magam, hogy a teret ami a rendelkezésemre áll, a lehető leggyorsabban feltöltsem valamilyen kütyüvel, ami hangot ad ki, vagy segít azt kiadni. A teret a kandalló teteje, a hűtő teteje és a gardrób szekrényen lévő "hely" szimbolizálja számomra. Akárhányszor ránézek a köcsögök és dísztányérok által uralt terepre, zsigerből odakivánok valami fémet, pár matatható pöcökkel és a Hangot ami szól és szól... kedvem szerint.

Emiatt rajthoz állunk már reggel 6 órakor, a vasárnapi veszprémi piac partvonalánál a kölykökkel, ki-ki reménykedik, hogy a saját vágyainak területén esetleg valamit lesz lehetősége vásárolni. Szerencsére ez a piac az, ahol elég sokféle portéka megtalálható, ezáltal széles társadalmi rétegeket vonzva. Itt jó eséllyel találhatunk valamilyen hifit is a 70-80-as évek, mára levedlett terméséből.

Ez, ugyan csak az ortodox zenerajongóknak lesz jó, aki nem halad a korral, ezen felül hiszi azt, hogy ezek a kiszolgált cuccok még negyven évesen is működnek, pláne vakon bízik abban, hogy még őt is kiszolgálja, akár hosszú ideig is, gondok nélkül, arról nem is beszélve, kipróbálásra a legritkább esetben van itt lehetőség.

Ennek ellenére a jó cucc, legyen bármi is az, a biciklitől a régiségig hamar eltűnik a kiéhezett közönség bevásárló szatyraiban. Ezért a vásár eleje hajsza a betevőért, bármennyire is csábít egy-egy izgalmasnak vélt retro apróság a gyerekkoromból ami régi emlékeket idéz, nincs megállás, a szem pásztáz, az izzadtság csöpög.

Így odaszánva magunkat pillantottam meg, láthatóan egy fiatal pár összvagyonát képező hifitorony egységet, amelyről feltételeztem, az árának fedeznie kell az egész éves lakás rezsit számukra. Legalábbis feltünt a büszkeségtől világító fény a szemükben amikor a hifijükre pillantottak.

Szép volt az állapot, ezen kívül egy kis tiroli stúdióból származott a gép, az elején lévő matrica tanúsága szerint. Na itt voltam kész, ennek a szar masinának az Osztrák hegyek között jobb élete volt mint itthon nekem! Már éreztem is a friss legelő illatát. Nekem ez kell, döntöttem elszántan. Meg kell szereznem azért a szerény 27 ezer párszáz forintért amely vagyon felett rendelkeztem épp akkor, nem mellesleg ez pont megegyezett a nyaralásra elkölthető teljes összeggel, amit otthonról magammal hoztam.

A táp / elő / végerősítő / tuner / magnó kompozíció ára hatvan ezer forint volt, kaptam meg bátor kérdésemre arconcsapásul. A gyerekek nagyon éhes képet vághattak mögöttem mert a felkínált 25 ezer forint ellenértékre nemleges választ kaptam, de legalább méltattak a válaszra. Rövidre zárva: ezek után felfedtem valós anyagi helyzetem, amely megindító lehetett és lemondva a magnóról, megegyeztünk az adásvételben. A nagyobbik fiam még vett magának hat darab ezresért egy csúcs Philips hangfalat, így teljes lett a kép. Megjegyzem, én soha nem vettem volna meg és a Hornyphon tornyot sem, ha Philips felirat van rajta (létezett ilyen változat is belőle), mivel anno a termékkel kapcsolatos csalódások után megfogadtam, semmit nem veszek amin ez a felirat díszeleg. Ez csak audio video eszközökre érvényes, a szankcióval nem súlytom a háztartási stb. eszközöket, amely területen elégedett vagyok velük.

Ezek után szénné élveztük a nyarat a szuper hifivel, kifogástalanul működött minden, talán csak a végfok hangerő szabályozó potijai recsegtek kissé. A hangfallal egymásra találtak egyébként, csak be kellett dugni a din-es csatikat a helyükre és már szólt is a muzsika. Ezt Pesten első dolgom volt kicserélni, hogy legalább a hangfal csatlakozó sor beköthető legyen banánnal, vagy saruval akár.

Jól átjáratva a kimenetet, elhelyeztem az Őt megillető helyre, egy szép kis polcra, ahová ezek után mindíg szerelemmel tekinthettem, büszkén a potom áron vett, audiofil babérokat megcsillogtató csodás kis hifijeimre. Ezután ősszel levonultunk Milánóba az ottani High-End show-ra, ahol azt a koncepciót találtuk ki, hogy a jó tápellátás és a kábelek mit hoznak ki egy egyszerű hifi cuccból. Mi is lehetne alkalmasabb erre a feladatra mint a Hornyphon ugye? Alátoltunk egy olasz CD játszót a Goldenote Mini Koalát, és megfejeltük az egyik C+S hangdobozkával.

A sokezer eurós gépek között elég viccesen lapított a mi csumpi masinánk, de pazarul teljesítette a feladatát és tetszést aratott a közönség mellett az újságírók között is, illetve a kiállítás szervezője is meggratulálta. Anno azért ez a Hornyphon kombó elég jó képességű technikának számított, tisztes hanggal és korának megfelelő tudással, például jó kis phonóval a hanglemezeseknek. Szerencsére a hátsóján már rca csatik rügyeznek, amik kompatibilissé teszik napjaink referencia készülékei számára is!