Audio Alchemy Digital Drive System III

Audio Alchemy Digital Drive System III
Íme a kedvencem!

A régi szép időkben, amikor még ment a hajtás egy-egy komolyabb gép után, ki ne akart volna megszerezni egy töredék árában árult olcsó, kétszázezres CD lejátszót? Nagy múltú cég, jól csengő név, ami stabilitást ad a használt piacon keresgélő, a pénzét értékálló termékbe elhelyezni vágyó becsületes magyar embernek. Ennyiért el kellene hozni ugye?

Konkurencia ebben a kategóriában alig van megfizethető a piacon, ha meg nem válik be, el lehet adni, nem? Alapos kipróbálás és dédelgetés után megbizonyosodva a hangjában rejlő felsőbbrendűségről, irány vele haza. Óvatosan beillesztve a félve őrzött rendszerbe, átadhatom magamat végre az élvezeteknek.

Kissé ez után, immár lehiggadva alaposabban szemügyre vettem a kijelzőt! Nini Sony! Még a funkciók kijelzései is felfedezhetőek voltak. A táv is Sony, csak a felirat Audio Alchemy rajta, ezek után kezdtem kíváncsi lenni, mi van belül.

Nagyon óvatosan nehogy az eredetiségében megsértsem jöhetett a szétcsavarozás, és íme feltárult a belseje, amiben nem volt szinte semmi. Ami látszódott az az előlapi oldalon egy nyákpanel, amin a kezelőgomboktól kezdve minden rajta volt, a vezérlés, a D/A konverter stb. Kivéve a táptrafót meg egy tápszűrésért felelős kisebb trafót.

Itt már kezdtem gyanakodni, még az a szerencse, pont ebben az időben volt egy kis miditoronyból származó Sony cédém, ami már akkor sem ért többet ötezer forintnál és újonnan sem lehetett húsz fölött, így ez volt a segítségemre. Gyorsan szétszedtem és láss csodát, a plusz szűrésen kívül minden ugyanaz! Annyit fedeztem fel, hogy a Sony előlapja tele volt gombokkal ezért a funkciókat innen is el lehetett érni, míg az Alchemyről csak a legfontosabbakat, a többi az előlap mögött takarva volt! Úgy látszik, jó designnal lehet az alap Sonyból is high-endet építeni és újonnan horror összegeket elkérni érte.

Na de jöjjön az összehasonlító teszt! Valószínűleg a tápszűrésnek köszönhetően volt jobb egy kicsit az Alchemy. Ne feledjük az extra digitális kimenetet, amivel egyértelműen a Sony fölé magasodik és a hátuljába még minőségi tápkábel is kerülhet, ha úgy akarjuk. Ezáltal méltán élhetjük át azt a tudatállapotot, ami akkor ér minket, amikor egy ritka és különleges gép kerül a birtokunkba.

Csak soha ne nyissuk ki a tetejét és ne olvassák el ezt a véleményt.