Régóta kedvelem a Jmlab hangfalait! Az évek alatt bebizonyították számomra azt a nem lebecsülendő tényt, hogy komolyan számolni kell velük minden jó ár/érték arányú audio rendszer lehetséges résztvevőjeként. Széleskörű illeszthetőségük és felhasználóbarát megszólalási képességük kifejezetten sok gondot levesznek a vállunkról akár végső megoldásként, miközben keressük a legideálisabb hangfalat, audio rendszerünk számára.

A Vegával való találkozás egy véletlennek köszönhető! A csúcsmodell és egyben a nagyobb testvér az Alcor már régóta rajongásom egyik tárgya. Egyik kedves barátom audio szféráján belül pedig eladóvá vált egy.

Nosza futás, szaladás, máris ott találtuk magunkat két jó nagy darab papír doboz előtt, amire Vega feliratot nyomtattak. Addigra már elég rutinos voltam és csak akkor hittem el a világ végét is, ha már túl voltam rajta. Így nem voltam letörve, inkább kihasználtam az alkalmat egy kis cipelésre és a „vigyem el majd meghallgatod” bátorításnak eleget téve már pakoltam is az autóba, amibe egy kis unszolással éppen befértek. A dobozok kibontása után bemutatkozott egy nagyon jó arányokkal rendelkező igényesen megépített csinos hangfal, súlyából érezhetően jó anyagból építve.

Elhelyezése után markáns részévé vált a szobának, felkeltve az akkor még csak nézők figyelmét. Konstatáltuk az értékeit, így nem kis izgalommal kötöttem be. Bizakodó, dicsérő szavak közepette kapcsoltam be a rendszert (Krell KSL előerősítő, KSA 100 végerősítő), érezhető volt a „mázlista társaságon” a szent pillanat izgalma. A fülünkbe érkező hangnak nem nevezhető zaj hamar lelohasztotta a társaság elvárásait. Csodálkozva néztük a se mély, se magas, se közép tengelyen elhelyezkedő visszalépést valahová Bartók Béla hangrögzítési lehetőségeinek idejébe. Se baj gondoltam, majd bejáratom! Ezzel annyit értem csak el, hogy ha bekapcsoltam távol tudtam tartani bárkit, még a környékről is. Végérvényesen megállapítottuk: ilyen magas kategóriából ilyen gyatra hangot még nem hallottunk! Azért a gyanú felmerült bennem a hangfal belső kábelezettségével kapcsolatban, mert magától nem lehet ennyire rossz. Miután fölfedeztük a belső kábel eltérését a gyári villanydróthoz képest, bizonyossá vált hogy ő a felelős a kialakult hangminőségért.

Szándékosan nem írom mi volt benne, szeretném megérni a jövő hetet. Egy biztos, gyárilag ezzel rendelték. A csoda az, hogy ezt így hallgatták 1991 óta! Mondjuk így már érthető miért adják el.

Eldöntöttem, megveszem csak azért, mert tanulságos lesz milyen hangot lehet belőle kihozni. Szegény tulajt nagy nehezen sikerült elérni és rábírni arra, hogy kifizethessem azt a kedvező összeget, amire rászámolva a bele való tisztességes kábelmennyiség árát, nagyjából megkapom a hangfalpár reális árát (2500 €). A hangfalba az Emanation Reference 1000 típusú kábelből került beépítésre nagyjából 14 méter. A szereléssel töltött hét után végre el is kezdhettem a bejáratást, ami eltartott úgy 3 hónapon keresztül mire belekerült a 3-400 órányi zene hallgatási idő. Ekkor késznek nyilvánítottam és a hangfal által korábban elüldözötteket visszaédesgetve meghallgattuk.

A lényeg annyi, hogy ez a hangfalcsalád az eredeti gyári villanydróttal, egy nagyon jó kifejező készségű, hatalmas energiákat megmozgató, jó felbontású, az akusztikához illesztve a térérzetet is reálisan megjelenítő, a klasszikus hangfalépítés jegyeit magán hordozó ideális hangsugárzó lehet mindenkinek, aki a zenei megszólalást előtérbe helyezi a mai legmodernebb csúcstechnikának köszönhető felbontás és áteresztőképesség ellenében. Anno ez a felső kategóriás hangfal viszont rendelkezett olyan tartalékokkal, amit a mai kor színvonalán ki tudunk használni és például egy átkábelezés csodákat tud művelni vele, miáltal simán veszi fel a versenyt korunk nagyjaival is ha kell. Ez történt most is.

Véleményem szerint a kategóriákkal feljebb lévő hangfalak által képviselt hangminőség színvonalát is könnyedén elérte, ár/érték arányban pedig a legjobbak közé tartozott, amit volt szerencsém ezidáig meghallgatni.