Gyorsan leírom, amíg még aktuális!

Kalandozzunk egy kicsit néhány magasabb kategóriás Blu-ray lejátszók között. Nyilván mindig az újabb modell a jobb, de most a Sony 2008-ban megjelent csúcs lejátszójáról ejtenék néhány szót.

Komoly műszaki tartalom, a kornak megfelelő innovatív design, csúcsminőség képben, a készülék által elérhető szolgáltatásban stb… sorjázhatnak a legfelsőbb kifejezések, amivel egy ilyen kiváló terméket illethetünk. Akinek persze a Sony irányvonala tetszett ezt vette meg, és ha másik gyártó felső kategóriás termékével szimpatizált, akkor ugyebár azt, általában függetlenül attól mi volt a reklámokban, vagy mit írtak a szaklapok.

Igazából nagyjából mindegy is, legalábbis az előbbiekben felsoroltak szerint, tekintettel arra, hogy a legtöbb komoly gép messze kiszolgálja a felhasználók nem létező igényeit is. Miután elköltöttünk párezer eurót és boldogan vesszük birtokba a néhány év alatt tizedértékűre redukálódó gépeket, tegyük fel a kérdést! Melyik az az egyetlen tulajdonság, ami miatt egy ilyen gép értékálló marad egy olyan piacon, ahol az avultatás az elsődleges üzleti perspektíva, amellyel évről évre ki tudják pumpálni a vevőkből ez idő alatt összegyűjtött anyagi javaikat! Ezek szerint ismét eljutottunk a hanghoz, arra a területre ahol a többi Blu-ray lejátszó fölé magasodik, ráadásul nem is kicsit!

A hangja a felső kategóriájú CD-lejátszók hangulatát idézi, és itt most már inkább a milliós nagyságrendek ugranak be. Tehát a hangja lenyűgöző a gép belső analóg áramköreit használva és csak futóműnek is kimagasló a digitális kijáratokon keresztül, meglep, hogyan is lehetséges ez, de ez van, el kell fogadnom, ráadásul kifejezett megszólalási karaktere, vagy egyéni jellege sincs igazán, emiatt a stílus, amit képvisel szerintem széles zenerajongó tábort vonzhatna magához. Ezért ha még valaki hajlandó a plasztik korongokkal bíbelődni zenehallgatás céljából, annak akár örök kincs lehet a kezében kifejezetten ajándék áron. Ezt minőségben csak nagy anyagi áldozatok árán lehet úgy felülírni, hogy az tényleg hozzon is valamit a hifink konyhájára. A képe is a legjobbakkal volt egy szinten a maga idejében, de más gépekkel összehasonlítva (pl: Oppo) azért itt megmutatkozik a fejlődés, amit ezen a területen dolgozó szorgalmas mérnököknek köszönhet a világ! Amennyiben ez a fontos, akkor a mára (2014) nagyjából 100-150 ezer forintos bekerülési árát érdemes kiegészíteni és venni egy modern fullos masinát.